Rendszámos F1

A Caparo T1 a feje tetejére állítja a világot. 240 kilométeres sebességgel akár a plafonon is autózhatunk vele. De ne szaladjunk ennyire előre.

Létezik Angliában egy vállalat, amely kiváló minőségű, szuperkönnyű kompozit anyagokból készít alkatrészeket különféle járműipari cégek számára. A neve: Caparo Vehicle Technologies és évi csaknem 700 millió fontnyi bevételt termel. A kiemelkedően magas profit és ezáltal a hosszútávú anyagi biztonság lehetőséget biztosított a cég számára egy teljes egészében saját tervezésű sportautó gyártására.

2005 –ben megalapították a Caparo csoport autógyártásért felelős részlegét (Caparo Vehicle Products) és az élére nem kisebb szakmai géniuszt állítottak, mint a legendás McLaren F1 tervezőjét, Gordon Murray-t.

Az autó megtervezését Ben Scott-Geddes-re és Graham Halstead-re bízták, akik együtt dolgoztak Murray-vel a McLaren-nél és részt vettek az F1 és az SLR fejlesztésében. Mindketten rajonganak a szuperkönnyű sportautókért ezért különösen nagy lelkesedéssel ültek újra a rajzasztalhoz.

Az előzetes elképzelés egy kompromisszummentes, utcán is használható sportautó két fő részére elegendő utastérrel. Az „utcán is használható” kifejezés jelen esetben inkább csak a különböző versenypályák pályanapjaira való eljutásra vonatkozik, és, hogy megszabadítsa a leendő vásárlókat a tréler bérlés nyűgjétől.

Az autó tervezésénél a szépség sokadrangú szerepet játszott. A formáját úgy alakították ki, ahogyan azt a funkcionalitás és nem utolsósorban, ahogy a szélcsatorna megkívánta.

A tervezés első fázisában az autót 450 kg-osra álmodták meg, és célul tűzték ki maguk elé a hihetetlen 1000Le/tonna elérését. Hogy tisztán lássunk, ez az érték hozzávetőlegesen duplája a Bugatti Veyron súly/lóerő arányának.

Ez a célkitűzés nagyban megnehezítette az erőforrás megválasztását. Végül egy kézzel összeszerelt 90° hengerszögű, 3,5 literes, 32 szelepes, alumínium V8-as került a hátsó tengely és az utasfülke között lévő motortérbe. Eredetileg Indy Car versenyautóba tervezték és 575 lóerőt szabadít a hátsó kerekekre 10.500-as fordulaton, ami 1045Le/tonna arányt eredményez. Tehát kevesebb, mint egy kilogramm jut minden egyes lóerőre. A 420Nm nyomatékmaximum kilencezres főtengelyfordulaton áll rendelkezésre. További különlegesség az aggregáttal kapcsolatban, hogy belső hűtésű dugattyúkat alkalmaztak a mérnökök. A motor súlya mindösszesen 116 kg, ami 21 százaléka az autó végleges 550 kg összsúlyának. A zökkenőmentes erőátvitelről a magnézium házba integrált, 6 fokozatú, kormányról is vezérelhető, szekvenciális váltó gondoskodik.

Az elöl hátul kettős keresztlengőkaros felfüggesztés nem egy szégyenlős fajta. Mindennemű pironkodás nélkül teszi közszemlére magát. A sofőr így nagytotálban élvezheti a futómű s az út harcát és reménykedhet, hogy minden esetben a versenytechnika győzedelmeskedik.

Igazi mestermunka továbbá a 0.9 milliméter vastag rozsdamentes acélból készítet kipufogó, és a hozzá tartozó titániumból készült hangtompító.

A T1 2.5 másodperc alatt éri el a 100 kilométer per órás tempót és további 2.5 másodperc múlva már 160-nal száguld. Ilyen teljesítményhez elengedhetetlen a kiváló fékrendszer. A mérnökök a T1-et elöl hat- hátul négy alumíniumdugattyús fékkel szerelték fel. Ez a kombináció elképesztő 8.5 másodperces nulla-százhatvan-nullát eredményez. Fogyasztási adatok nem ismertek, de a 70 literes üzemanyagtankot valószínűleg elég gyakran kell utántölteni.

A teljesítményhajhászás közepette nem feledkeztek el természetesen a biztonságról sem. Az autó elején megerősített kompozit gyűrődőzóna található, és a pilótafülke is acélerősítést kapott. A beltérben 6 pontos biztonsági öv védi az utasokat, és felárért megrendelhető az autóhoz a Forma 1-ben már régóta szolgálatot teljesítő eszköz a HANS, ami a nyak védelmét szolgálja.

A súlycsökkentés érdekében az autó többi főbb alkotórészét ultrakönnyű szénszálas anyagból készítették. Így készült az egyetlen darabból álló cockpit, a sárvédők, az orrkúp és az első és hátsó szárnyak is. Maga az alváz úgynevezett szendvics szerkezetű. A másfél centiméter vastag alumínium belső részt veszi körül a 2 milliméteres szénszálas fedőréteg. Ez a fajta szerkezeti felépítés visszaköszön a karosszéria egyes részein is.

Az autó alján elhelyezkedő hatalmas (a Forma 1-es autókénál is szélesebb) diffúzor és a hátsó szárny elegendő leszorító erőt generál ahhoz, hogy kanyarban a pilótára ható erő elérheti a 3G-t is, megközelítve ezzel a Forma 1-es vezetési élményt. 240 kilométeres tempónál olyan mértékű a lefelé szívó hatás, hogy akár fejjel lefelé is közlekedhetnénk. Nehezen kivitelezhető ugyan és némileg veszélyes is, de szívet melengető érzés tudni, hogy megtehetnénk.

Az utastér érdekessége, hogy az utas kissé sréhen a vezető mellett-mögött ül, hogy amennyire lehet, kényelmesebbé tegyék az utazást, és nem utolsó sorban, hogy keskenyebbre építhessék az autót. A karbonszálas kormányon is visszaköszön a Forma 1 érzés, hiszen a méretre szabott volán a ki- és beszállást megkönnyítendő, egy mozdulattal kivehető, és a kormányról állítható az autó alapvető beállításainak nagy része is.

Összegzésként elmondható, hogy a Caparo T1 igazi csúcsragadozó a maga osztályában, hiszen természetes ellenfele nincsen az utakon.

Aki magáénak szeretne tudni egy ilyen mérnöki remekművet, annak sietnie kell a rendeléssel, mert a gyár évente csak 25 autót készít. A Caparo T1 ára 190 ezer angol fontról indul.