Közhelyszámba menő megállapítás immár, hogy Európa legnagyobb és legrangosabb autós kiállítása, a minden év szeptemberében megrendezett frankfurti IAA idén az összes gyártó szempontjából ugyanarról szól: a mára politikai jelentőséget nyert klímaváltozást legerősebben generáló széndioxid-kibocsátásról, pontosabban annak minden áron való csökkentési lehetőségéről. A téma presztízsformáló erejét mutatja, hogy Frankfurtban szinte minden magára valamit is adó márka megjelent valamilyen alternatív hajtású járművel. Persze nem sorozatban gyártott tömegmodellekre kell gondolni, hanem méregdrága koncepcióautókra, amelyek – jelenlegi formájukban legalábbis – soha nem lesznek az utcakép részei.
Kevés kivétellel: a Toyota (no meg a Lexus) és – újabban – a Honda hibridjei már bárki által megvásárolhatók. A belső égésű és az elektromotor mindennapokban működőképes kombinációjának jelenleg ők az egyedüli letéteményesei, ami különösen érzékenyen érintheti főleg az egyébként is súlyos problémákkal küzdő német autóipart. A németek – de lényegében egész Európa – ugyanis alaposan lemaradtak a fejlesztéssel, a japán konkurencia továbbra is érdemleges válasz nélkül hódíthat a piacon. Ez pedig nemcsak pénz-, hanem mindenekelőtt presztízskérdés is.
Különösen érzékenyen érinti a környezetvédelem ügye a Mercedest, amely jóllehet magát - mint az autózás feltalálóját – az abszolút élenjáró járműtechnika hordozójaként próbálja pozicionálni, a környezetvédelem tekintetében az utóbbi időben kissé lemaradt. Legalábbis ami a belső égésű motor működési elveinek meghaladását illeti.
Ezen a benyomáson hivatott változtatni a márka ezévi frankfurti fellépése, amelyen alacsony károsanyag-kibocsátású modellek egész sorát mutatta be a cég. Kiemelkedik közülük az F 700-as tanulmányautó, amely önmagában külön fejezet a stuttgarti gyár történetében.
Az F 700-as hibrid, azonban ez a legkevésbé érdekes tény az újdonság adatai között. Ennél sokkal fontosabbak magának a motornak a részletmegoldásai, amelyekből összességében egy teljesen új alternatív meghajtási elv képe rajzolódnak ki. A Mercedes képviselőitől már korábban is lehetett hallani, hogy véleményük szerint a belső égésű motor még egyáltalán nem érte el fejlődése csúcspontját és bőven van még tere fejlődésnek. Az F 700 ennek a gondolatnak a jegyében fogant és – feltéve, hogy hitelt lehet adni a gyártó által hirdetett technikai adatoknak – azt nagyon sikeresen alkalmazta.
Az abszolút környezetbarát (azaz zéró kibocsátású) üzem egyelőre olyan álom, amely bár minden további nélkül – leginkább az üzemanyagcella révén – megvalósítható, gyártása és főleg mindennapi használata a magas költségek és a hiányzó infrastruktúra miatt most még gyakorlatilag lehetetlen. Az F 700-assal a Mercedes szerényebb célt állított fel, de azt néhány éven belül a mindennapi autókban is megvalósíthatja. Ez a cél pedig abban áll, hogy a mai teljesítmény és komfort igényeket kielégítve töredékére csökkenjen a káros emisszió.
Az elvek után tehát nézzük a részleteket! Maga az autó 5,18 méteres hosszával az S-osztály méretkategóriáját képviseli, a gyáriak által „aqua dinamic” névvel illetett és szerintük a víz mozgását idéző design valóban jövőt idéző, a mai Mercedes-modellek formavilágához vajmi kevés köze van, leginkább a részletmegoldásokon és néhány beltéri elemen köszön vissza egy kevés „Benz-es” beütés. A nyilvánvaló cél – egyben a karosszériát legerősebben domináló követelmény – a légellenállás – és ezáltal a fogyasztás – csökkentése volt.
Az emisszócsökkentést a formánál sokkal jobban szolgálja a motor. Az már önmagában meglepő, hogy a méretes karosszériához szinte pöttömnyi, 1,8-as, mindössze négyhengeres motor tartozik, mégsem beszélhetünk alulmotorizáltságról. Az erőforrás ugyanis 238 lóerőt teljesít 400 Nm forgatónyomaték mellett, amely több, mint kielégítő a mindennapi használati igényeket figyelembe véve. A gyár szerint a menetteljesítmények simán megfelelnek a 350-es benzines vagy a 320 CDI aggregátokénak. Ami azonban igazán különlegessé teszi az új autót, az az 5,3 literes 100 km-re eső átlagfogyasztás, kilométerenként mindössze 127 gramm CO2 kibocsátását eredményezve. Ugyanezek az adatok az említett két hagyományos modellnél: 10,3 ill. 8,5 liter és 242 ill. 220 gramm. Álljon itt még egy példa: a most bemutatott új Fiat 500-as 1.2-es 69 lóerős motorja 130 grammot enged meg magának…
Az alapelv – amint azt a Mercedes a bemutatón nem győzött hangsúlyozni –, hogy egyesítsék a benzines erőforrások homogén égésfolyamatát és az ebből eredő alacsony károsanyag-kibocsátást a dieselek alacsony fogyasztásával és magasabb hatásfokával. Ennek érdekében a ma elérhető minden technikai tudást és tapasztalatot bevetettek a stuttgarti mérnökök. A kreatív marketingesek által „DIESOTTO” fantázianévvel jelölt egység közvetlen befecskendezéses, változó geometriájú turbófeltöltős gép, amely alapvetően benzinmotor, működése azonban a diesel-ére emlékeztet. A kulcsszó a magyarra nem egykönnyen lefordítható „hocheffiziente Raumzündverbrennung” (legyen, mondjuk „magashatékonyságú térgyújtásos égés”).
Mit is jelent ez pontosan? Annak az általános diesel-fogyatékosságnak a kiküszöbölését, amely túlnyomórészt a tökéletlen égésből ered. A gázolajos motorok ugyan nagyobb hatásfok mellett kevesebb üzemanyagot igényelnek, azonban a nem kielégítő égési folyamat eredményeképpen erősen „kormoznak”, a kipufogón elégetlen részecskék távoznak a szabadba – ezért is próbálkoznak az autógyártók újabban különböző részecskeszűrőkkel.
Az F 700-as erőforrása kifinomult műszaki megoldásokkal un. kontrollált égést tesz lehetővé a hengerekben. Méghozzá úgy, hogy az üzemanyag a lehető legapróbb cseppekben és a lehető legnagyobb felületen lép reakcióba, ami roppant homogén, azaz tökéletes égést jelent. A benzin indításnál és teljes terhelés alatt gyújtógyertyával, egyéb esetekben viszont öngyulladással kap lángra: ezen a ponton érhető tetten a „DIESOTTO” elv, a benzines és dieseles működés hatékony kombinációja. A tökéletes égés eléréséhez azt kell persze megoldani, hogy a hengerbe kerülő benzin mennyisége és a robbanás időpontja maximálisan összehangolható ill. szabályozható legyen, melynek eredményeképpen éppen a megfelelő mennyiségű üzemanyag éppen a megfelelő időben robban.
A frankfurti bemutatón egyébként külön kiemelték, hogy a kocsi teljesen hagyományos benzinnel fut, semmilyen szintetikus üzemanyagra nincs szüksége.
A DIESOTTO motorhoz hétsebességes automata váltó és egy 20 LE-s elektromotor, a Mercedes által „hibrid-modul”-nak nevezett kiegészítő egység is csatlakozik.
A gyár szerint az ismertetett meghajtási mód – de legalábbis annak egyes elemei – már rövidtávon a mindennapi szériaautók sajátja lehet(nek). Ha figyelembe vesszük, hogy a mindennapi autózáshoz az F 700 teljesítményének bő fele is elegendő, továbbá hogy a fejlesztés során nem fektettek különösebb hangsúlyt a komfortelektronikával egyébként színültig töltött kocsi tömegének csökkentésére, világossá válik: bőven van még tere az amúgy is csekély környezetterhelés további mérséklésének.
Az új Mercedesnek nemcsak a hajtás terén vannak szokatlan megoldásai. Az öt métert meghaladó hossz és az utastér finom kialakítása árulkodik róla, hogy a németeknek azért eszük ágában sincs feladni a menetkényelem terén eddig elért eredményeiket. Inkább ötvözik a praktikummal: a jobb hátsó ülés pl. igazi különlegesség, elektromosan képes menetiránnyal szembefordulni. Ténylegesen azonban csak az utas fordul meg, az ülés ugyanis csak „áthajtogatja” magát azzal, hogy a padlóba épített sínen csúszva az ülőfelületből háttámla lesz és fordítva. Ügyes ötlet, legalább annyira látványos, mint amennyire hasznos.
Az ajtókoncepció sem mindennapi: az akár kilencven fokban nyithatóság extrém kényelmes megközelíthetőséget biztosít, ráadásul a két hátsó ajtó ellenkező irányba nyílik. A baloldali hagyományosan, a jobboldali a korábbi amerikai cirkálókat idézve elölről hátrafelé.
Feltétlen említést érdemel a Mercedes nagyautóiban már régóta alkalmazott karosszérialengést mérséklő ABC-futómű
továbbfejlesztéseként a járműbe kerülő „PRE-SCAN” rendszer. Lényege az első fényszórókba épített lézer, amely az autó előtti útfelületet folyamatosan letapogatva tájékoztatja a futóművet a rá váró „megrázkódtatásokról”: az úthibákat előre érzékelve a rendszer képes felkészülni azokra és a csillapítást jó előre a megfelelő keménységűre (puhaságúra) állítani. Valóban okos ötlet, érdekes lenne pl. a Thököly úton kipróbálni, hol vannak a határai.
Az utasok – és különösen a vezető – tehermentesítését fokozó kényelmi felszerelések közül kiemelkedik még a továbbfejlesztett hangvezérlés: a mai Mercedesekhez is kapható „Linguatronic”-hoz hasonlóan működő szerelvény kellemes női hangon beszélget velünk, újdonsága, hogy minden eddiginél szélesebb körű vezérlést tesz lehetővé.
A Mercedes F 700 a szalon megnyitását megelőző szinte utolsó pillanatban készült el. Kérdés, hogy mire a robbanómotorhoz ragaszkodó és az abban rejlő lehetőségeket a végsőkig kihasználni akaró tervezői szemlélet eredménye szériaérett formába kerül, az időközben szintén fejlődő, de teljesen más hajtási elvet választó és teljesen tiszta üzemű megoldások (v.ö üzemanyagcella és hidrogénhajtás) n
em küldik-e véglegesen nyugdíjba a jó öreg benzinmotort.
Közhelyszámba menő megállapítás immár, hogy Európa legnagyobb és legrangosabb autós kiállítása, a minden év szeptemberében megrendezett frankfurti IAA idén az összes gyártó szempontjából ugyanarról szól: a mára politikai jelentőséget nyert klímaváltozást legerősebben generáló széndioxid-kibocsátásról, pontosabban annak minden áron való csökkentési lehetőségéről. A téma presztízsformáló erejét mutatja, hogy Frankfurtban szinte minden magára valamit is adó márka megjelent valamilyen alternatív hajtású járművel. Persze nem sorozatban gyártott tömegmodellekre kell gondolni, hanem méregdrága koncepcióautókra, amelyek – jelenlegi formájukban legalábbis – soha nem lesznek az utcakép részei. 
Különösen érzékenyen érinti a környezetvédelem ügye a Mercedest, amely jóllehet magát - mint az autózás feltalálóját – az abszolút élenjáró járműtechnika hordozójaként próbálja pozicionálni, a környezetvédelem tekintetében az utóbbi időben kissé lemaradt. Legalábbis ami a belső égésű motor működési elveinek meghaladását illeti.
Az abszolút környezetbarát (azaz zéró kibocsátású) üzem egyelőre olyan álom, amely bár minden további nélkül – leginkább az üzemanyagcella révén – megvalósítható, gyártása és főleg mindennapi használata a magas költségek és a hiányzó infrastruktúra miatt most még gyakorlatilag lehetetlen. Az F 700-assal a Mercedes szerényebb célt állított fel, de azt néhány éven belül a mindennapi autókban is megvalósíthatja. Ez a cél pedig abban áll, hogy a mai teljesítmény és komfort igényeket kielégítve töredékére csökkenjen a káros emisszió.
Az alapelv – amint azt a Mercedes a bemutatón nem győzött hangsúlyozni –, hogy egyesítsék a benzines erőforrások homogén égésfolyamatát és az ebből eredő alacsony károsanyag-kibocsátást a dieselek alacsony fogyasztásával és magasabb hatásfokával. Ennek érdekében a ma elérhető minden technikai tudást és tapasztalatot bevetettek a stuttgarti mérnökök. A kreatív marketingesek által „DIESOTTO” fantázianévvel jelölt egység közvetlen befecskendezéses, változó geometriájú turbófeltöltős gép, amely alapvetően benzinmotor, működése azonban a diesel-ére emlékeztet. A kulcsszó a magyarra nem egykönnyen lefordítható „hocheffiziente Raumzündverbrennung” (legyen, mondjuk „magashatékonyságú térgyújtásos égés”).
Az új Mercedesnek nemcsak a hajtás terén vannak szokatlan megoldásai. Az öt métert meghaladó hossz és az utastér finom kialakítása árulkodik róla, hogy a németeknek azért eszük ágában sincs feladni a menetkényelem terén eddig elért eredményeiket. Inkább ötvözik a praktikummal: a jobb hátsó ülés pl. igazi különlegesség, elektromosan képes menetiránnyal szembefordulni. Ténylegesen azonban csak az utas fordul meg, az ülés ugyanis csak „áthajtogatja” magát azzal, hogy a padlóba épített sínen csúszva az ülőfelületből háttámla lesz és fordítva. Ügyes ötlet, legalább annyira látványos, mint amennyire hasznos. 
Az ajtókoncepció sem mindennapi: az akár kilencven fokban nyithatóság extrém kényelmes megközelíthetőséget biztosít, ráadásul a két hátsó ajtó ellenkező irányba nyílik. A baloldali hagyományosan, a jobboldali a korábbi amerikai cirkálókat idézve elölről hátrafelé.
em küldik-e véglegesen nyugdíjba a jó öreg benzinmotort.
